Kedvezményezett neve: Slopmax Kft.

Projekt címe: Nagynyomású, alacsony hőmérsékletű, piacképes szuperkritikus folyamatos extraktor fejlesztése

Teljes költségvetés: 202 982 256 Ft

Támogatás összege: 134 193 874 Ft

Támogatás intenzitása: 66,11 %

Pályázati azonosítószám: 2019-1.1.1-PIACI-KFI-2019-00008

Projekt kezdete és tervezett befejezési dátuma: 2020.01.01. – 2021.12.31.

Jelenleg alacsony olajtartalmú olajos magvak olajtartalmának kinyerésére alapvetően két egymástól jelentősen eltérő kinyerési módszert alkalmaznak Az egyik a szerves oldószeres extrakció, a másik a mechanikus sajtolás. Az oldószerrel történő Soxhlet-extrakció manapság az egyik legelterjedtebb olaj kinyerési technika, mivel szinte az olajtartalom 100%-át megkaphatjuk vele. Hátránya viszont a nagy energiaigény, a viszonylag magas oldószer ár és működtetési költség, valamint a gyenge olaj minőség. Alkalmazása során jelentős mennyiségű illékony szerves vegyület kerül a légkörbe, melyek nemcsak a környezetre, hanem az emberi egészségre is veszélyt jelentenek. Utolsó lépésként az olaj kivonása az oldószer forralásával történik, ami a reakció hőmérsékletét 69-85 °C-ra emeli, ezzel károsítva az értékes, hőérzékeny komponenseket és rontva a termék minőségét. Ezzel a módszerrel kinyert olajok komoly veszélyt jelentenek a vásárlók számára, mivel a folyamat végén a felhasznált oldószer soha nem választható el tökéletesen az olajtól, ami így kisebb-nagyobb mértékben szennyezett marad. Szervezetünkbe kerülve az n-hexán felszívódik és májban történő metabolizálódása során toxikus melléktermék keletkezik, mely idegrendszert károsító hatású. Ezen oldószer maradványok veszélyességére való tekintettel, az késztermékben visszamaradó mennyiségüket törvényileg is korlátozzák és maximalizálják (2009/32/EK rendelet).

A másik fő csoportba a mechanikus préselésen alapuló módszerek tartoznak. Ezekre együttesen jellemző, hogy oldószer alkalmazása nem történik, mely egyszerűbbé és biztonságosabbá teszi a folyamatot. Azon olajos magvak feldolgozásához ajánlják, melyek olajtartalma meghaladja a 20%-ot. Hátránya, hogy alacsonyabb kihozatal érhető el vele, mint az oldószeres extrakcióval, viszont a kapott olaj magas tisztaságú és minőségű, valamint teljes mértékig oldószermentes.

A két módszer előnyeit egyesítve hátrányait kiküszöbölve, egy általunk fejlesztett berendezés hidalhatja át, mely egyesíti mindkét oldal előnyeit: Ez egy nagynyomású, alacsony hőmérsékletű, piacképes szuperkritikus folyamatos extraktor, mely során 100%-ban visszanyerhető, biztonságos, nem toxikus széndioxidot alkalmazunk alacsony hőmérsékleten, melyen az értékes hatóanyagok megőrződnek. Költségkímélő technika, mellyel bizonyos növényi alapanyagok esetén magasabb kihozatal és koncentráltabb hatóanyag tartalom érhető el, mint a hideg sajtolással. Megoldást jelenthet azoknál a növényi magoknál, melyek alacsony olajtartalommal rendelkeznek. Ide tartozik pl. a csipkebogyó (Rosa canina L.) magja, amit csupán 5-8% olajtartalom jellemez, ezért hidegen préselése csak nagy veszteség mellett lehetséges.

Kutatási munkánk alatt terveink szerint összehasonlító vizsgálatokat végzünk, mely során a különböző kinyerési módokat és a velük kapott olajokat vetünk össze. A kísérletekhez olyan növények magjaira esett a választásunk, melyek olajtartalma alacsony, de zsírban oldódó hatóanyagtartalma magas, így egészség-megőrzési szempontból fogyasztásuk nagy jelentőséggel bír. Ide tartozik pl. a csipkebogyó-, a homoktövis- és a máriatövismag. A kutatás során megtervezünk egy nagynyomáson max. 250 bar, alacsony hőmérsékleten max. 50°C, működő piacképes szuperkritikus folyamatos extraktort, majd megépítjük azt. A kutatás utolsó szakaszában beüzemeljük a szuperkritikus folyamatos extraktort, extrakciós kísérleteket végzünk Az extrakciós kísérletek eredményeit értékeljük. Az eredmények alapján gyártás és gyártási költség optimalizálást végzünk.